A Szentendre és Vidéke Praxisközösség (VEKOP-7.2.3-17-2017-00005 azonosító számú, „Az alapellátás és népegészségügy rendszerének átfogó fejlesztése – alapellátás fejlesztése”) online szakmai összefoglalóval és Dr. Falus András immunológus professzor tudományos előadásával, 2020. november 19-én tartotta meg záró rendezvényét.

A járványügyi helyzetre tekintettel a záróeseményt az online térbe kellett helyezni, de a kényszerűség pozitívuma volt, hogy a program szélesebb közönséghez eljuthatott. Mintegy 77 érdeklődő vett részt virtuálisan a záróeseményen. A ZOOM-esemény elején Gerőcs Katalin projektvezető és Dr. Hasitz Ágnes szakmai vezető foglalta össze a 2019. január 1-jével indult projekt eredményeit.

Szakmai beszámolók

Gerőcs Katalin elmondta, hogy a Szentendre és Vidéke Praxisközösség projekt működésének 20 hónapjára elnyert vissza nem térítendő támogatás összege 149.723.269 forint volt. A projekttevékenység ideje első körben 2019. január 1. és 2020. augusztus 31. között zajlott volna. A COVID-járvány miatt három hónapra a Praxisközösség felfüggesztette tevékenységét, így a projekt 2020. november 29-én zárul. A projektet 5 település (Szentendre, Budakalász, Pilisszentlászló, Csobánka, Szigetmonostor) 7 háziorvosi praxisa valósította meg többletszolgáltatásokkal. A cél a prevenció, az egészségmegőrzés volt állapotfelméréssel, szűrő- egészség-, és sportprogramokkal, életmód-tanácsadással, egészségklub-előadásokkal. A programokat térségi családi napok, sportnapok is kiegészítették mintegy 3000 lakossági résztvevővel. A projekt három mérföldköve: az előkészítő szakasz, ami a technikai feltételek, szerződések, szakmai program kidolgozásából állt, a második a többletszolgáltatások, szakmai programok és lakossági állapotfelmérés szakasza és a harmadik, a szakmai munka összegzése. A projekt átfogó célja az alapellátáson túl olyan többletszolgáltatás nyújtása, ami növeli és segíti a lakosság egészségtudatosságát, képzettségét. A praxisokban dolgozó szakemberek között olyan együttműködés alakult ki, ami további szakmai fejlődést eredményez.

A szakmai beszámolót Dr. Hasitz Ágnes folytatta, aki kiemelte, hogy nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak a páciensektől és tapasztalták, hogy egy jól szervezett, jól működő praxisközösség milyen fontos szerepet tölthet be az alapellátásban. Országszerte 51 praxisközösség jött létre uniós támogatással, 357 háziorvosi praxis részvételével, és összesen 128 település több mint félmillió lakosának nyújtottak többletszolgáltatásokat. Bár a Praxisközösségi munka projektek keretében zajlott, a háziorvosok bíznak abban, hogy más finanszírozási formában folytathatják a prevenciós szolgáltatásokat. A Szentendre és Vidéke Praxisközösség munkájában 42-en vettek részt. Az egyéni egészségi állapotfelmérésen eddig több mint 3300-an vettek részt és 2037-en legalább egyszer a Praxisközösség valamelyik foglalkozásába is bekapcsolódtak. Ez a teljes praxisközösségi lakosság 12%-a, ami nagyon szép eredmény. Népszerűek voltak a diétás tanácsadások, a gyógytorna, nordic walking és jógafoglalkozások, a pszichológiai tanácsadás, a Williams életkészség tréning, a dohányzásról leszoktató program, az alvási apnoé szűrés, az internetfüggésről szóló foglalkozások, újraélesztés és vízimentés oktató alkalmak, a védőnői szűrések, programok.

Előadás a COVID-járványról

Tavaly januárban, a Praxisközösség nyitóeseményén Dr. Falus András professzor, Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja tartott rendkívül érdekes előadást, aki hangsúlyozta, hogy egészségben megélt éveinkről leginkább magunk tehetünk, tudatos életmóddal. Ezt hivatott segíteni a Praxisközösség számos prevenciós programja az elmúlt időszakban. A projekt záróeseményére, 2020. november 19-én a Praxisközösség újra Dr. Falus András immunológus professzort hívta meg, aki napjaink legaktuálisabb témájáról, a COVID-járványról beszélt.

Előadása elején Dr. Falus András gratulált a Praxisközösség munkatársainak a példaértékű szakmai projektért, kiemelve a prevenciós és tájékoztató munka szerepét és folytatásának fontosságát.

A világjárvány

A COVID betegség, mint világunk komplex kihívása című előadásában professzor úr napra készen összegezte mindazt az ismeretet, amit a tudomány a koronavírusokról megállapított.

A koronavírusokat hatvan éve ismerjük. 1960-ban írta le első alkalommal egy spanyol munkacsoport az influenzához hasonlító légzőszervi fertőzést okozó vírust, amely ma világjárványt okozott. Ahogy a molekurális biológia fejlődött, megállapították, hogy zoonózissal terjed: denevérekből, tobzoskákból és más állatokból jutnak át az emberi szervezetbe. Az első nagy járvány, a SARS-Cov1 vírussal már egy évtizeddel ezelőtt elindult. A jelenlegi, világméretű pandémiára azonban a spanyolnátha járvány óta nem volt példa. A globalitás, az utazások, a kereskedelem, az áruszállítás hetek alatt világjárvánnyá változtatta a vírus terjedését. A vírusról nagyon hamar megállapították, hogy nagyon sok sejthez kötődik, és egy egyszálú RNS vírus, amely olyan enzimmel rendelkezik, ami azonnal kópiákat képes csinálni és a vírusfehérjék hihetetlen gyorsasággal sokszorozódnak. Bizonyos, ma alkalmazott antivirális gyógyszerek ezt az enzimet gátolják, és súlyos esetekben csökkentik a vírusszámot.

A vírus terjedéséről még áprilisban megjelent cikk szerint vannak ún. hiperterjesztők, akik központjai egy-egy terjedésnek. Például Dél-Koreában egyetlen fertőzött több mint 16 000 embernek adta át a vírust. Ebből a példából is származik az a következtetés, hogy tesztelni nagyon fontos a gócok felkutatása és a fertőzési lánc megszakítása érdekében. A fertőzés következményei 70-80%-ban általában gyengék, komolyabb lefolyás a fertőzések egy hatodában, kritikus esetek a fertőzések 4-5%-ában, a halálozások ennél jóval alacsonyabb arányban vannak. Világszerte közel 60 millió embert érint ma a járvány és több mint 1 millió 300 ezer ember hunyt el a fertőzés szövődményei miatt. Magyarországon szeptember végétől drámai ugrás figyelhető meg az áprilisi adatokhoz viszonyítva. Remélhetőleg az osztrák, cseh, szlovén intézkedési modellt figyelembe véve december közepére a járvány terjedése jelentősen csökken nálunk is.

A tesztekről

A vírus molekuláris kimutatására a PCR-teszt alkalmas. Elnevezése a polimeráz-láncreakció, angolul polymerase chain reaction rövidítésből származik. A teszt problémája, hogy mivel RNS vírusról van szó, vissza kell írni az RNS-t a DNS-ig. Ma már egy sokkal gyorsabb, antigén gyorstesztet is használnak, ennek érzékenysége valamivel alacsonyabb, mint a PCR teszté, de a fals pozitív eredmények száma is alacsonyabb. A teszt a vírus fehérjéit mutatja ki. A fertőzés első hullámában antitest gyorstesztet használtak az immunglobulinok szintjének mérésére. Az IgM szint a friss fertőzésre, IgG a korábbi fertőzésre utalt. Az antitest gyorstesztek nagyon sok téves eredményt adtak. Ennek egyik oka, hogy az egyéntől függ, milyen gyorsan alakulnak ki a fertőzésre válaszul adott antitestek a szervezetből. A teszttípusoktól függetlenül azon országokban, ahol sok tesztet használtak, jelentősen laposabb volt a vírusterjedés görbéje a kontaktok gyors felderítése miatt.

Az antivirális immunválasz

A vírusokkal szemben, mint minden antigénnel szemben természetes veleszületett és szerzett immunitása van a szervezetnek. A természetes immunitás egyik első védővonala az ún. PAMP-oknak, a patogén asszociált molekuláris mintázatoknak a felismerése. Ezek a veszélyszignálok riasztják a szervezet megfelelő védekező rendszereit. Kiváltják az interferon termelést, illetve a természetes killer- (ölő)-sejtek aktiválását. A szerzett immunitás néhány esetben az akut terjedést meggátolja.

Úgy tűnik, a SARS-CoV2 vírusnál bizonyos antitestek nemhogy gátolnák, de elősegítik a fertőzést. Igazi védekezést a citotoxikus sejtek, a memória T-sejtek és a TH1 segítő-sejtek hordoznak. A SARS-CoV2 vírus fertőzésnél a PAMP-válasz nem erős, nincs sok interferon, ezért a sejtek az ún. citokin-viharral reagálnak, ami elindítja a különböző immunpatológiai jelenségeket és súlyos gyulladásokat eredményez. Újabb kutatások szerint ma már inkább bradikinin-viharról beszélhetünk. A bradikinin egy olyan peptid, amelynek a vérnyomás szabályozásában és a gyulladások kialakulásában is szerepe van. Ez a felismerés a koronavírus tüneteit megmagyarázhatja és új kezelési módok előtt nyithatja meg az utat, mert a bradikinin szinten tartásához már vannak kifejlesztett gyógyszerek. A kutatók most ezekkel a készítményekkel próbálják javítani a koronavírusos betegek állapotát.

A vakcinák

A járvány tavaszi hónapjaiban elterjedt egy nézet, hogy spontán nyájimmunitást kell létrehozni. A közösségi immunitás a fertőző betegséggel jön létre akár spontán módon, akár vakcinával. Svédországban hittek abban, hogy ha egészséges, fiatal szervezetek fertőződnek meg, a teljes populáció védettséget kap. Sajnos a spontán immunitás nem jöhet létre, mert eltérés van a vírusdózisban, a genetikában, életkorban, nemben, kórelőzményekben, életmódban. A megoldás a sikeres vakcináció, célja a nyájimmunitás elérése.

A kutatók egyre több összefüggést látnak a BCG-oltás és az enyhe lefutású COVID megbetegedés között. Kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG védőoltást alkalmaznak. Ma már a védettség tesztelésével, illetve, ha szükséges, újraoltással is próbálják a védekezést segíteni.

A koronavírus elleni védőoltások kifejlesztése Kínában már decemberben megkezdődött. Azóta több száz különböző vakcina fejlesztésén dolgoztak a kutatók. Idén novemberben már 9 vakcina van klinikai vizsgálás fázisában. A hatékony és biztonságos oltóanyag tulajdonságai: nem lehetnek jelentős mellékhatásai, adjon védelmet az agresszív kórokozóval szemben, hosszan (életen át) tartó védettséget nyújtson. Ígéretesek a COVID vírus ellen a világ nagy kutatóintézetei, a Pfizer, a BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Gamaleya vakcina-fejlesztései, melyeket hamarosan szabadalmaztatnak.

Az érdekes és informatív előadás után kezdődő interaktív beszélgetés hasonlóan tartalmas volt, a ZOOM-előadáson résztvevők tették fel nagy számban kérdéseiket Dr. Falus András professzornak.

Share This